Én így látom a világot!

Tavasz van, végre igazi tavasz van! Már éppen ideje volt! Egy tavaszi embernek csak erre van szüksége, semmi másra, ahhoz, hogy jól érezze magát. Az már csak hab a tortán, hogy a szétesett életem, kicsit más alapokon újra kezdtem építeni, erre már nagy szükség volt, csak eddig sem az idő, sem a tér nem volt alkalmas. A rendrakást ott kezdtem, ahol a széthullás is generálódott, nem is érti senki több beszélgetés után sem... de idő lesz rá megérteni, nekem ugyan senki nem adott időt, de tőlem mindenki megkapja.

Pfff, ha erre még valaki kiváncsi, olvassa el...

Kár lenne szépíteni, szürke, monoton és nagyon kemény hónap volt ez. A tavasz szele azért már a hónap végét megérintette, jól is esett, pillanatnyi felüdülés a téli estékben...

Ütős hónap volt, olyan kiütős... :))) Hol a vizsgák, hol a betegség, hol a munka, hol a fáradtság vagy éppen a fogfájás csapott padlóra. Nem is értem, illetve igen, pontosan értem. A szervezetem követeli vissza az elmúlt három hónapban elmúlasztott pihenést és törődést. Mivel nem kapta meg, ezért átvette az irányítást... értem én, de...

Szerencsére ennek az évnek is a végére értünk. Bizonyos területeken kevesebbet teljesítettem, mint terveztem, de pár dologban sokkal többet. Érdekes az élet, mindig ott ad, ahol nem számítasz rá és ott vesz el, ahol azt tervezted, hogy több lesz. Ez az év ilyen lett és kész. Mi is történt az utolsó felvonásban? Nézzük csak…

Örültek háza, jó lenne tudni, hogy a kint van bent vagy a bent van kint, de időm arra sem volt, hogy átgondoljam mi történik velem. Egyik feladat a másik után, egyik megbeszélés vagy oktatás a másik után. Nem tudom mi történik, de az év vége közeledtével megörült mindenki körülöttem. Mi lesz így decemberben?

Az október nem marad el! A szeptember sorsáról még nem döntöttem, nem tudom mikor lesz energiám megírni. Sajnálom. A rengeteg teendő mellett csoda, hogy ezt sikerült megírnom. De mozgalmas hónap volt...

Erre egy kicsit várni kell... :(

Azt hiszem eddig minden hónapban azon „siránkoztam”, hogy mennyire nincs időm semmire, hát azt hiszem, ideje lenne abbahagyni, mert mindig bebizonyosodik, hogy lehet még terhelni, testileg, lelkileg és mentálisan is. Ez mind rendben, de elértem a végső tűrési kapacitásom, minden téren, tényleg elfáradtam, tényleg pihenésre vágyom.

Izgalmas volt a hónap első fele, ezzel szemben a második a halálos unalom. Nyár van, ősz vagy tavasz, mi van? Szóval jól meg vagyunk zavarva! :))) Tivornyázás az volt, miért is? Ha kíváncsi vagy, majd elolvasod a részleteket...